Kültéri csőtörés vízvezeték

Csőtörés: Ezt érdemes tudni, mielőtt szerelőt hív



Minden család rémálma ez az egyszerű kifejezés. Nem véletelenül! Egy csőtörés nem egyszerű bosszúság, amit javítással egy-két óra alatt megszűntetünk, és el is feledkezhetünk róla. Egy ilyen hiba elázott bútorokkal, vízszerelés címén szétvert fallal, padlóval járhat, melyek kijavítása nagy anyagi ráfordítást, és sok ráfordított energiát kíván a pórul járt családtól.

Hogyan lehet a lehető legkisebb felfordulással megúszni a javítást?

A következőkben bemutatjuk, hogy mivel van általában a probléma.

Csőtörések fajtái

A csőtöréseknek két típusa van:

  1. nyomó vezetékek csőtörése
  2. lefolyó vezetékek csőtörése

Mi a teendő, ha valamelyik bekövetkezik?

Először is győződjünk meg róla, hogy a szivárgó víz nem érintkezhet valamilyen elektromos hálózattal. Ha fennáll ennek a veszélye, akkor az adott területet mindenképp azonnal áramtalanítsuk. Ezután ha van rá lehetőség, zárjuk el a főnyomó csövet, és hívjunk szakembert a hiba elhárításához.

Mi van, ha nem látszik, hogy hol a probléma?

Csőtörések bemérése

Ma már nem kell attól tartani, hogy egy csőtörés megkereséséhez, az egész lakást szét kell bontani. A technika fejlődése itt is segítséget nyújt. A csőtörés beméréséhez kifejlődtek már olyan módszerek, melyek segítségével bontás nélkül is meghatározható a hiba pontos helye:

  1. elektroakusztikus hibahely kereső
  2. korrelációs vizsgálat
  3. jelzőgázos vizsgálat
  4. nyomvonal meghatározás

Az elektroakusztikus hibahely kereső a csőtörés által keltett zaj alapján szűri ki a meghibásodás pontos helyét. Ez egy modern, digitális szűrőtechnikát használó készülék. A csőtörés bemérésekor a készülék a törésen, vagy lyukon át kilépő víz keltette hanghullámokat határolja be.

Korrelációs vizsgálat, korrelátorral: két pont közötti hibahely meghatározást tesz lehetővé. A csőtőrés helyén kilépő víz okozta zajt nevezik vízszivárgási zajnak, mely a csövön mindkét irányba terjed. Ezt különböző bemérési helyeken (tolózár, cső, tűzcsap) elhelyezett rezgés érzékelőkkel figyelik, és rádiós összeköttetéssel küldik egy központi egység felé.

A készülék összeveti a két irányból érkező jeleket (korreláció). A késleltetési időből, az érkező távolságból, és a csőszakasz terjedési sebességéből számítják ki a szivárgás helyét.

Jelzőgázos vizsgálat: ezt a módszert kis vízveszteségeknél alkalmazzák. Előnye, hogy akkor is megtalálhatják a csőtörés helyét, ha nem ismerik a földben húzódó vezeték nyomvonalát. A bemérés előtt a vezetéket, például egy kerti csapon keresztül, feltöltik jelzőgázzal (95% nitrogén és 5% hidrogén). A hidrogén a csőtörés helyén a föld felszíne felé, függőleges irányba terjed, ahol egy készülékkel pontosan bemérik a hiba helyét.

Nyomvonal meghatározás: ennek a vizsgálatnak az elvégzéséhez egy vevőegységre, és a hozzá tartozó jelgenerátorra van szükség. A készülék így pontos képet ad a víz-, gáz-, elektromos vezetékek, illetve csatornarendszerek hollétéről.

Csőtörés elhárítása

Ha a hiba helyét meghatározták a szakemberek, következhet a sérült cső cseréje. Alapvetően két típust különböztetnek meg a csövek között, de ezeken belül is többféle változat létezik:

  1. Nyomócsövek:
    • Ólomcsövek
    • Vas, acél csövek
    • Rézcsövek
    • Ötrétegű csövek
    • KPE csövek
    • PVC csövek
  2. Lefolyócsövek:
    • Eternitcsövek
    • Vascsövek
    • PVC csövek
    • KG-PVC csövek

A kicserélt csövek mellett érdemes megnézetni az elzáró csapok, csatlakozások, és tömítések állapotát is, és ha szükséges ezek cseréjét is elvégeztetni. Ha van rá lehetőség, átgondolhatjuk vízszűrő beszerelését, hisz sok csaptelep gyártó cégnél a garancia feltétele ennek megléte. Remélem hasznosnak találták e rövidke betekintést a vízszerelés világába.

Megosztás

Tóth Veronika

Tóth Veronika

Főszerkesztő

Hiszek abban, hogy mindenki képes a környezetét jobbá tenni. Akár egy szép festmény, egy dal vagy egy érdekes, sokakat megérintő olvasmány által.